Talajvizsgálati jelentés (korábban talajmechanikai szakvélemény) készítése az MSZ EN 1997-1,2 szabványok szerint:
• Magasépítési feladatokhoz (lakó- és irodaépületek, ipari, mezőgazdasági épületek, csarnokok, stb);
• Vízi létesítmények építéséhez (Szennyvíz, csapadékvíz vezetékek, árkok, szikkasztók, halastó, horgásztó, stb.);
• Közlekedés-építési létesítményekhez.
A geotechnika az építmények és/vagy építési tevékenységek és a talaj- vagy kőzetkörnyezet közötti kölcsönhatásokkal foglalkozik, és az azzal kapcsolatos tervezési, méretezési feladatokkal. Egyszerűen fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy a földben, a földre és a földből való építéssel foglalkozik – tágabban értelmezve kőzeteket is beleértve.
Minden mérnöki létesítmény alapvetően a talajra (jobb esetben kőzetre) támaszkodik ezért minden esetben szükséges annak feltárása, megismerése, szilárdsági, alakváltozási jellemzőinek megadása. A leggyakoribb geotechnikai feladat az épület alapozáshoz szükséges adatok biztosítása. A tartószerkezeti tervező (statikus) az épület szerkezetét méretezi, tervezi, bár az alaptest méretezését is gyakran elvégzi. Az alaptest méretezése az alapokra jutó terhelés és az egyes talajrétegek talajfizikai jellemzőinek ismeretében végezhető el. A geotechnikus (talajmechanikus) feladata a talaj feltárása (fúrás, mintavétel, talajszondázás), helyszíni és laboratóriumi vizsgálata és a talajfizikai jellemzők megadása. Lényeges továbbá a talajvíz jellemzők (vízszintingadozás megbecslése, talajvíz agresszivitás) ismertetése. A feltárás és vizsgálatok eredményeit a „talajvizsgálati jelentés” foglalja össze. Ez alapozási javaslatokat nem tartalmaz, az egy következő dokumentációban, a geotechnikai adatszogláltatásban vagy geotechnikai tervezési beszámolóban szerepel (lásd külön menüpont alatt!). A fenti dokumentációk – talán máig közismertebb – együttes neve a „talajmechanikai szakvélemény” volt.
A jelenleg érvényes jogszabályok alapján az építési engedélyköteles építményekhez közelező a "geotechnikai jelentés". A változatosság kedvéért a jogszabály így hivatkozik e dokumentumra. Az egyszerű bejelentéses építményekhez (pl. családi ház) nem kötelező a talajmechnikai vizsgálat, azonban a statikus az tervezett építménytől függően előírhatja annak szükségességét.