A talajvizsgálati jelentésben ismertetett talajviszonyok és a tervezett épület terheinek ismeretében a geotechnikus javaslatot tesz az alapozási síkra (megadva a teherbíró réteg mélységét), alapozási módra, és felhívja figyelmet az építéssel kapcsolatos egyéb geotechnikai vonatkozású feladatokra (munkagödör megtámasztás, ágyazat tömörítés, talajvíznyomás elleni szigetelés stb.), melyek megoldására  javaslatot is tesz. Ezekez a javaslatokat a „Geotechnikai adatszolgáltatás” vagy „Geotechnikai tervezési beszámoló” foglalja össze. Utóbbi részletesebb és általában számításokat és méretezést is tartalmaz.

A geotechnikai és/vagy statikus tervező az alapokra jutó terhek és a talajfizikai jellemzők alapján méretezi és tervezi meg az épület alapozását. A geotechnikai tervező elsősorban a speciálisan talajjal kapcsolatos méretezésekkel (munkagödör megtámasztás, talajvízszint-süllyesztés, stb,) foglalkozik. Ezeket hívjuk ma „Geotechnikai terv”-nek.

Kisebb építmények (pl. családi házak) esetén nem kötelező a talajvizsgálati jelentés és a geotechnikai adatszolgáltatás (vagy tervezési beszámoló), de a statikus tervezőnek ekkor is szüksége van a talajjelmzők ismeretére. Ekkor gyakran egy szűkített dokumentációt kérnek (mi ezt nevezzük geotechnikai tanácsadásnak), mely csak nagyon röviden tartalmazza a tervezéshez, méretezéshez szükséges talajfizikai paramétereket, a talajvízszint maximumát, valamint a javasolt alapozási módot, alapozási síkot. A geotechnikai tanácsadás – mely lehet egy tartószerkezeti terv geotechnikai tervfejezete – fúráson, szondázáson, esetleg nyílt feltárásokon alapulva 1-2 db laborvizsgálatot tartalmaz.