Mióta az építésüggyel kapcsolatos bányafelügyeleti feladatokat az SZTFH vette át, változott a korábban kialakult eljárási gyakorlat: amennyiben az építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként bevonásra kerül a bányafelügyelet, akkor az azzal kapcsolatos feladatokhoz – az eljárás kezdetétől a végéig – földtani szakértő bevonása szükséges! Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos jogszabályokat és az eljárás folyamatát ismertetjük.
A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet „az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról”
5. sz. melléklet: Szakhatósági vagy szakkérdés vizsgálatára alkalmas dokumentációk tartalma építésügyi hatósági engedélyezéshez:
V. A bányafelügyelet szakhatósági állásfoglalásának megkéréséhez vagy szakkérdéshez szükséges dokumentáció.
1. Építési, összevont építési és fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, ha az építési terület felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel (alábányászott) érintett, a talajvizsgálati jelentés és geotechnikai vizsgálat összefoglalása.
2. Az építési tevékenység során kitermelni tervezett ásványi nyersanyag fajtáját és mennyiségét meghatározó összefoglaló jelentés.
A 2. pontban említett jelentést az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet, valamint a Bányatörvény alapján csak földtani szakértői jogosultsággal rendelkező személy készítheti el!
E szabályozás valójában nem új, csak az eddigi hatósági gyakorlat ezt nem követelte meg. 2022. január 1-ével a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat betagozódott a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságába (SZTFH). Ez a szervezet az ásványi nyersanyag állami felügyeletét (is) végzi, és a korábbi eljárási gyakorlaton változtatva megköveteli a fenti jogszabályok betartását.
A most kialakult eljárási gyakorlat szerint az építési engedélyezési tervhez már kérik a földtani szakértő jelentését (ill. a gyakorlatban inkább nyilatkozatát). A földtani szakértő ekkor a rendelkezésre álló talajvizsgálati jelentés (ill. elsősorban az abban szereplő vizsgálati jegyzőkönyvek) alapján besorolja az érintett ásványi nyersanyagfajtákat az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet „az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról” 1. sz. melléklete szerint.
Az egyes nyersanyagfajtákból kitermelésre kerülő földmennyiségek (térfogatok) a geodézia, az építésztervező által készített térmodell és a földtani modell alapján számíthatók. A földtani szakértő ezek alapján készítheti el a jelentését, ill. adhatja meg nyilatkozatát. A földtani térmodell (akkor van jelentősége, ha többféle nyersanyag érintett, és azok elkülönítése indokolt) általában a talajvizsgálati jelentés alapján felvehető. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor mintavételre és laboratóriumi vizsgálatokra kell sort keríteni.
A térmodellhez részletes geodéziai felmérést szükséges végezni! Megjegyezzük, hogy a bányahatósági geodéziai pontsűrűség nem egyezik meg a tervezési alaptérkép geodéziai pontsűrűségével.
Az építési és létesítési engedélyek jogerőssé válásának másnapjától negyedéves bányajáradék bevallásokat kell készíteni, befizetni a bányajáradékot, valamint éves összefoglaló bevallást kell kitölteni, melyet csak a földtani szakértő készíthet el. A bányajáradék számításának alapját a mozdult térfogat adja. Építési engedélyeknél 500 m3 levonásra kerül, azonban vízjogi engedélyeknél nem. Bányajáradékot csak abban az esetben kell fizetni, amennyiben nem a tervezett létesítménnyel összefüggésben került a nyersanyag felhasználásra.
A beruházás befejezésekor újabb geodéziai felmérés szükséges a ténylegesen megmozdult nyersanyag térfogatszámításához. A végső térfogatszámításhoz szükséges a kezdeti, építés előtti geodézia („0” állapot), az építést követő geodézia (végállapot), a megvalósult épített szerkezetek térmodellje és a földtani térmodell. Ezek alapján térfogatszámítással kapjuk meg, hogy milyen nyersanyagfajtákból hány m3 föld „szorult ki” a területről. Az esetlegesen túlfizetett bányajáradék a végső térfogatszámítás alapján visszajár, ha kevesebb lett bevallva, akkor azt a végső járadék bevallásban pótolni kell. A használatbavételi engedélyhez a fenti számításokat jelentés formájában csatolni kell.
A bányajáradék adónak minősül, mely meg nem fizetés esetén behajtásra kerül. Az engedélyes az adatlapokat és az azon szereplő adatokat alátámasztó dokumentumokat, mérési állományokat 5 évig köteles megőrizni!
Ehhez képest a korábbi, megszokott gyakorlat egyszerűbb, megengedőbb volt, mert a nyersanyag besorolását az építész, vagy a vízi létesítmény tervező maga végezte el. Ezt ugyan a vonatkozó jogszabályok szerint eddig sem tehették volna meg, azonban az eddigi gyakorlat szerint a Bányafelügyelet e fölött az esetek nagy részében szemet hunyt. Általában sem jelentés, sem nyilatkozat nem készült. A használatba vételi engedélyhez szükséges dokumentumokat (bányajáradék bevallás, térfogatszámítás, végleges nyersanyag besorolás) is a kivitelező, az engedélyes vagy az építésztervező, ill. a megbízott földmérő végezte el – a jogszabályoknak csak részben megfelelve, igen változó minőségben. A hatóság azonban ezt is elfogadta.
Kizárólag az éves nyersanyagnyilvántartási adatlap elkészítése volt egyértelműen földtani szakértői jogosultsághoz kötve, melyet azonban általában nem nyújtottak be, és ezt a bányafelügyelet eddig nem is ellenőrizte.
Összefoglalva az új eljárási rend szerint a tervezési folyamatban az ásványi nyersanyag kitermelését érintő esetekben gyakorlatilag egy új tervezési szakág jelenik meg. Amennyiben az építési engedélyezési eljárásba (építési engedély, használatba vételi engedély, vízjogi építési és üzemeltetési engedély, stb.) szakhatóságként bevonásra kerül a bányafelügyelet, akkor az azzal kapcsolatos feladatokhoz – az eljárás kezdetétől a végéig – földtani szakértő bevonása szükséges!
Debrecen, 2022. 07. 01.